A SEO-szövegírás sokak számára valami misztikus, magas szintű tudást igénylő területnek tűnik. Olyasminek, amihez komoly informatikai háttér, a keresőmotorok működésének alapos ismerete és szinte különleges szakértelem szükséges. Sokan úgy gondolják, ez már nem egyszerűen írás, hanem egy túlságosan technikai, informatikai tudást igénylő feladat, amelyben a kreativitásnak kevés hely jut. Eleinte én is így gondoltam rá. Talán az sem segít, hogy egyesek hajlamosak a SEO-t a szükségesnél jóval bonyolultabbnak beállítani, mintha annak elsajátítása csak kevesek kiváltsága lehetne.
Nem csoda, hogy amikor először találkoztam azzal, hogy egy szövegnek nemcsak az olvasóhoz, hanem a keresőmotorokhoz is szólnia kell, bevallom, megijedtem. Azt hittem, innentől minden mondatot szabályok közé kell szorítanom, és az írásból elvész az, amitől igazán szeretem.
Amikor először marketingesek javasolták, hogy a cikkírás során a keresőoptimalizálás szempontjaira is figyeljek, őszintén szólva megrettentem. Újságíróként megszoktam, hogy egyszerűen csak írok. Vázlatot utoljára az iskolában készítettem, a gyakorlatban soha nem így dolgoztam. Leültem, és hagytam, hogy a gondolataim, a történet és a mondanivaló vezessen. Nem kerestem előre kulcsszavakat, nem terveztem meg a címsorokat, és nem gondolkodtam azon, vajon a Google számára is megfelelő lesz-e, amit írok.
Az online megjelenéshez kapcsolódó új elvárások miatt azonban egyik napról a másikra a kulcsszavakra, a címre és a szöveg felépítésére is figyelnem kellett, méghozzá úgy, hogy közben ne veszítsem el azt, ami számomra az írás lényegét jelenti.
A SEO elsőre olyan volt, mintha valaki menet közben új szabályokat adott volna az íráshoz. Figyelj a kulcsszóra! Legyen a címben! Kerüljön az első bekezdésbe! Használd az alcímekben! Ne legyen túl kevés, de túl sok se!
Úgy éreztem, gúzsba kötnek. Mintha nem írhatnék szabadon, mert minden mondatnál ott kellene lebegnie a szemem előtt egy ellenőrzőlistának. Ami korábban természetesen ment, egyszer csak nehézzé vált. Sokáig nem tudtam úgy írni, mint előtte. Addig egyáltalán nem jöttek a mondatok, amíg nem volt meg a szöveg címe. Úgy éreztem, cím nélkül nem tudok elindulni. A cím viszont a megfelelő kulcsszó nélkül meg sem született a fejemben.
Ma már egészen másképp állok hozzá. Egy szöveget gond nélkül átalakítok, ha szükséges, megtalálom benne a keresőoptimalizálás szempontjából fontos elemeket, és úgy építem fel, hogy közben ne veszítse el a saját hangját.
De ehhez idő kellett. Három magazin, tíz év szerkesztés, rengeteg szöveg, tapasztalat és újratanulás.
Ma már tudom, hogy nem a SEO-nak kell írnom. A SEO-t kell megtanulnom úgy használni, hogy közben továbbra is tudjak írni. Neked is ezt kell elsajátítanod, mutatom, hogyan:
A SEO az angol Search Engine Optimization rövidítése, magyarul keresőoptimalizálást jelent. Célja, hogy egy weboldal és annak tartalmai a keresőmotorok számára is értelmezhetőek legyenek, és a felhasználók a számukra releváns információkat könnyebben megtalálják.
A keresőoptimalizált szöveg tehát nem egyszerűen egy olyan cikk, amelyben sokszor szerepel ugyanaz a szó. Sokkal inkább olyan tartalom, amely egy adott témát megfelelően dolgoz fel, választ ad az olvasó kérdéseire, és segít a keresőnek megérteni, miről szól az oldal.
Ha például valaki gluténmentes süteményreceptet keres, nem egy olyan szöveget szeretne találni, amelyben húszszor szerepel a gluténmentes kifejezés. Egy jól használható receptet keres, pontos hozzávalókkal, elkészítési útmutatóval és olyan információkkal, amelyek valóban segítik a sütésben.
A keresőoptimalizálás egyik fontos alapja tehát az, hogy megértsük, mit keres az olvasó, és olyan tartalmat készítsünk, amely valóban megfelel ennek az igénynek.
A cikkírás előtt érdemes meghatározni, hogy milyen keresőkifejezés köré építjük a tartalmat. Ez segít kijelölni a témát, és abban is irányt mutat, hogy milyen kérdésekre érdemes válaszolnunk.
A kulcsszó lehet egyetlen kifejezés, de akár három-öt összefüggő szóból álló keresés is. Nem feltétlenül a legnépszerűbb kifejezést kell választanunk. Sok esetben egy konkrétabb, úgynevezett long-tail kulcsszó segíthet abban, hogy pontosabban elérjük azokat, akik valóban a mi tartalmunkat keresik.
Ha például a témánk a weboldalkészítés, a „weboldal” önmagában túl tág kifejezés lehet. A „weboldal készítés egyéni vállalkozóknak” vagy a „milyen weboldalra van szüksége egy szolgáltatónak” már sokkal konkrétabb keresési szándékot jelez.
A kulcsszó nem arra való, hogy mindenáron beleerőltessük a szövegbe. Inkább egy kapaszkodó, amely segít abban, hogy ne veszítsük el a cikk fókuszát.
A SEO-szövegírás egyik gyakori félreértése, hogy a kiválasztott kulcsszót minél többször kell szerepeltetni a szövegben. Bár a SEO-bővítmények valóban figyelik a kulcsszó előfordulását, és jelzik, ha annak használata túl ritka vagy éppen túl gyakori, nincs minden cikkre érvényes, kötelező kulcsszósűrűség, amelyet mindenáron el kell érnünk. A SEO-bővítmények ezt ellenőrzik helyettünk is.
A WordPressben több olyan bővítmény is segíti a munkát, amelyek visszajelzést adnak a szöveg keresőoptimalizálási szempontjairól. Ilyen például a Rank Math SEO, a Yoast SEO, a SlimSEO vagy az All in One SEO. Ezek ellenőrzik többek között a kulcsszó elhelyezését, a címet, a meta leírást, a címsorokat és a szöveg egyéb SEO-szempontjait, valamint javaslatokat tesznek a javításra.
A megfelelő bővítmény telepítése és beállítása azonban nem feltétlenül az író feladata. Ezt a honlap készítője vagy karbantartója is elvégezheti, így a szerzőnek nem kell minden technikai részletet fejben tartania. A visszajelzések segítségével utólag is ellenőrizhető és finomítható a szöveg, anélkül, hogy már írás közben minden mondatnál a SEO-elvárásokon kellene gondolkodnunk.
A cél nem az, hogy a kereső kedvéért írjunk, hanem hogy az olvasó számára értékes szöveg a keresőben is megtalálható legyen.
Ahhoz, hogy a keresőkifejezés természetes módon jelenjen meg, erre érdemes figyelnünk:
A LEAD-ből én szándékosan kihagyom a kulcsszót. A SEO-ellenőrző bővítmények ugyanis gyakran címként értelmezik a kövérrel szedett összefoglaló bekezdést, ezért nem is feltétlenül kérik benne a kulcskifejezést. Ha viszont a LEAD-ben is szerepel, majd az első tényleges bekezdésben is elhelyezzük, a bővítmény által elvárt módon, könnyen túl sokszor jelenhet meg a kulcsszó a szövegben. Én ezért a LEAD-et meghagyom összefoglalónak, és a kulcsszót inkább az utána következő szövegben helyezem el.
A képek fájlneveit is érdemes tudatosan megválasztani. Feltöltés előtt nevezzük át őket úgy, hogy a fájlnév kapcsolódjon a cikk témájához, és lehetőség szerint tartalmazza a fő keresőkifejezést is. A beszédes, releváns fájlnevek a keresőoptimalizálás szempontjából is hasznosak, ezért kerüljük az olyan elnevezéseket, mint az IMG_0524.jpg vagy DSC0001.png. A szövegben használhatjuk a kulcsszó szinonimáit, rokon kifejezéseit, valamint a témához kapcsolódó fogalmakat is. Nem kell minden alkalommal ugyanazt a szókapcsolatot ismételnünk.
Ha egy cikkben természetesen beszélünk egy témáról, annak fontos kifejezései és kapcsolódó fogalmai is megjelennek. Az olvashatóság szempontjából pedig kifejezetten előnyös, ha nem válik monoton ismétléssé a szöveg.
Az alcímek segítenek a cikk áttekinthetőségében. Az olvasó sokszor nem az elejétől a végéig olvas el egy online tartalmat, hanem először végigfut rajta, és megkeresi azt a részt, amely számára a legérdekesebb.
Egy jól felépített cikkben az alcímek ezért nemcsak a keresőmotorok számára adnak támpontot, hanem az olvasót is vezetik.
Érdemes olyan alcímeket írni, amelyek egyértelműen megmutatják, miről szól az adott szakasz, de nem kell mindenáron kulcsszavakat elhelyeznünk bennük. Ha a kifejezés természetesen illeszkedik, használjuk. Ha nem, egy jól megfogalmazott, érdekes alcím sokkal többet ér.
A keresőoptimalizáló bővítmények szeretik, ha a cikk tartalmaz belső linkeket, amelyek a weboldal egy másik oldalára, bejegyzésére vagy médiatartalmára mutatnak, illetve külső hivatkozásokat is. Én ilyenkor azt javaslom, hogy lehetőség szerint a saját tartalmainkra hivatkozzunk, például a közösségi média oldalainkra, vagy egy rólunk megjelent cikkre, interjúra.
A SEO-bővítmények az olvashatóságot is vizsgálják. Számolják a mondatok, a bekezdések és az alcímekkel elválasztott szövegrészek hosszát. Szeretik, ha a címben nem betűvel kiírt szám szerepel, és ha valamilyen power word, vagyis figyelemfelkeltő, hatásos kifejezés is helyet kap benne. A külső forrásokra mutató hivatkozásokat szintén pozitívan értékelik.
Én mindig az olvasónak írtam. Nem szerettem volna kulcsszavak köré építeni a szöveget, vagy azért megfogalmazni egy mondatot, mert az interneteskeresők számára fontos. Azt szerettem volna, hogy az írás természetes legyen, érdekes, és az olvasó számára valóban adjon valamit. A keresőoptimalizálás szempontjait később tanultam meg úgy beépíteni a szövegeimbe, hogy közben ne kelljen feladnom azt, ahogyan írok.
Egy cikk lehet technikailag jól felépített, megfelelő címmel, kulcsszóval, alcímekkel és meta leírással, ha közben unalmas, nehezen olvasható vagy nem ad valódi értéket, akkor nem végezte el a feladatát.
A jó tartalom egyszerre szól az olvasóhoz és segít a keresőnek megérteni, miről szól. Ehhez nem kell minden mondatot SEO-szempontból ellenőriznünk, és nem kell lemondanunk a saját stílusunkról sem.
Ma már nem érzem úgy, hogy a keresőoptimalizálás korlátozna az írásban. Inkább szórakoztat az, hogy írhatok egy kulcsszó mentén haladva, vagy akár anélkül is. Mert könnyen megeshet, hogy írás közben a hangsúly máshová kerül, mint az eredeti fő gondolatom volt, és így a kulcsszó is megváltozik.
Neked sem kell feltétlenül vázlatot készítened, címsorokat tervezned, vagy előre meghatároznod, hogy melyik gondolat hova kerüljön. Írd meg azt, amiről szeretnél, úgy, ahogyan neked természetes. Ha a kulcsszó már eleve a témád, használd sorvezetőként, és figyelj arra, hogy a megfelelő helyeken megjelenjen. Ha viszont szabadon írnál, utólag is átnézheted a szöveget, és megkeresheted, hol tudod természetesen beépíteni a témához kapcsolódó kulcsszót.
És talán éppen ez a legjobb része: megtanulhatunk úgy írni, hogy a keresőben is megtaláljanak bennünket, miközben a szöveg továbbra is a miénk marad.
Ehhez pedig nem kell más, mint hogy amiről írunk, ahhoz valóban értsünk, vagy legalábbis alaposan járjunk utána a témának. Használjuk az összes gyakorlati és elméleti tudásunkat, és igyekezzünk mindezt olyan egyszerűen megfogalmazni, amennyire csak lehet.
Tartózkodjunk a szakzsargontól, igyekezzünk úgy fogalmazni, hogy a témához nem feltétlenül értő olvasó is megértse – az is, aki éppen tanulja az adott szakmát vagy témát. A kulcsszót pedig utólag is beilleszthetjük a szövegbe. Ha nem szeretnénk, hogy a cikk tele legyen ugyanazzal a kifejezéssel, keressünk rá szinonimákat is, ha vannak.
Nem kell választanunk a keresőoptimalizálás és az olvasmányos szöveg között. A kettő jól működhet együtt.
| Elem | Javaslat |
|---|---|
| Fő keresőkifejezés | SEO-szövegírás |
| SEO-cím | SEO-szövegírás – szórakoztatóbb, mint gondolnád |
| URL | seo-szovegiras |
| Meta leírás | A SEO-szövegírás elsőre merev szabályrendszernek tűnhet. Megmutatjuk, hogyan lehet keresőoptimalizáltan és olvasmányosan írni. |
| Kapcsolódó kifejezések | keresőoptimalizált szöveg, SEO cikk, kulcsszó, tartalomírás, SEO |
| Fő keresőkifejezés az alcímben | SEO-szövegírás |
| Javasolt képfájlnév | arnyalatok-ter-es-magazin-SEO-szovegiras-foto kaboompics.png |
| Kép ALT | SEO-szövegírás és tartalomkészítés laptopon |
Ajánld a cikkünket másnak is:

