A fogalmi tévedések kisebb problémája, ha valakit emiatt kimosolyognak egy szakmai beszélgetésben. A nagyobb gond az, hogy könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozó nem azt a megjelenési formát választja, amely valóban segítené céljai elérésében. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy valakiről hír, magazincikk, blogcikk, tudósítás, interjú, riport, portré vagy PR-cikk készül.
Az elmúlt években ráadásul a helyzet tovább bonyolódott. Ma már nemcsak újságírók készítenek interjúkat. Vállalkozók, podcasterek, bloggerek és videós tartalomkészítők is rendszeresen beszélgetnek vendégekkel. Emiatt sok fogalom összemosódott, és gyakran még azok sem használják pontosan ezeket a kifejezéseket, akik egyébként rendszeresen készítenek tartalmakat.
Azaz a sajtóműfaj és a megjelenési forma nem ugyanaz. Egy interjú megjelenhet újságban, magazinban, podcastben, rádióban vagy videóként is, ahogyan egy hír is többféle csatornán juthat el a közönséghez.
Ezért érdemes tisztázni a legfontosabb műfajokat, és azt is, hogy kit nevezünk újságírónak, riporternek vagy műsorvezetőnek.
A hír a sajtó egyik legalapvetőbb tájékoztató műfaja. Röviden és tényszerűen számol be valamilyen újdonságról.
Például:
A hír nem bemutatkozó anyag. Nem a vállalkozó életútját vagy véleményét helyezi középpontba, hanem azt, hogy kivel (melyik céggel) mi történt, mikor, hol és miért fontos az olvasók számára.
Hír megjelenhet többek között: egy online portál hírei között; egy nyomtatott újság vagy magazin híroldalán; rövid webes bejegyzésként; rádiós hírműsorban; televíziós híradóban; hírlevélben; közösségi médiafelületen közzétett hírtartalomként.
Hivatalos, tájékoztató jellegű információkat tartalmazó szöveg, amelyet legtöbbször szervezetek, vállalatok vagy intézmények adnak ki. A közleményt közzétehetik saját felületeiken, vagy eljuttathatják a sajtóhoz, amely annak alapján hírt készíthet. Például egy cég közleményben tájékoztatja ügyfeleit egy hibás termék visszahívásáról, vagy egy szervezet bejelenti új szolgáltatásának vagy telephelyének megnyitását.
Közleményt magánszemély is közzétehet önmagáról vagy a vele történtekről. Például amikor egy politikus, színész vagy sportoló a magánéletével vagy a szakmájával kapcsolatban szeretne valamilyen tényt közölni a nyilvánossággal. Ilyen lehet, ha egy politikus bejelenti, hogy lemond a tisztségéről, vagy egy sportoló tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy sérülése miatt nem indul a következő versenyen.
A magazincikk vagy újságcikk általában egy témát jár körül részletesebben. Lehet ismeretterjesztő, életmód-, kulturális vagy szakmai tartalom.
Egy ilyen írásban szerepelhetnek szakértői vélemények, interjúrészletek, kutatási eredmények vagy személyes történetek is.
A cél nem feltétlenül egy vállalkozás bemutatása, hanem egy téma feldolgozása és az olvasó tájékoztatása.
Ha egy kertépítő vállalkozó egy magazincikkben szerepel, akkor könnyen lehet, hogy nem ő a főszereplő, hanem például a fenntartható kertek kialakítása, amelyhez szakértőként járul hozzá.
A magazincikkeket és újságcikkeket jellemzően nyilvántartásba vett sajtótermékek közlik, amelyeknek ismert kiadójuk, felelős szerkesztőjük és jogi felelősségük van. Ez az egyik fontos különbség a szerkesztőségi tartalmak és a saját vállalkozói felületen (weboldalon, social mediaban posztban) megjelenő blogbejegyzések között.
A blogcikk és az újságcikk nem ugyanaz.
A blog a szerző saját kommunikációs felülete. Lehet egy vállalkozás, szakértő vagy magánszemély blogja is.
A blogcikk lehet:
A blogcikk nem kevésbé értékes, mint egy újságcikk. Egyszerűen más szabályok szerint készül, és jellemzően nem szerkesztőségi környezetben jelenik meg. A két műfaj között elsősorban a szerkesztési folyamatban és a kiadói háttérben van különbség.
A mai tartalommarketing egyik legfontosabb eszköze.
A tudósítás egy konkrét eseményhez kapcsolódik.
Az olvasó, néző vagy hallgató úgy érezheti, mintha ő maga is jelen lett volna az adott rendezvényen.
Lehet szó:
A tudósítás bemutatja az esemény hangulatát, főbb történéseit és szereplőit, de nem egyetlen személy vagy vállalkozás bemutatása a célja.
Az interjú kérdés-felelet formában készül. Itt maga az ember, a szakember vagy a vállalkozó a főszereplő.
Lehet önálló interjú, de lehet egy nagyobb anyag része is.
Az olvasó az interjún keresztül ismerheti meg:
Az interjúban a megszólaló saját szavaival beszél. Ezért különösen alkalmas személyes márkaépítésre, szakértői pozíció erősítésére és bizalomépítésre.
Érdemes megjegyezni, hogy interjút ma már nemcsak újságírók készítenek. Egy podcaster, blogger vagy vállalkozó is készíthet interjút anélkül, hogy riporterré válna.
Sokan minden kamerás vagy mikrofonos beszélgetést riportnak neveznek, holott a riport nem az interjú szinonimája.
A riport önálló műfaj. Egy történetet, helyzetet, közösséget, eseményt vagy problémát mutat be. A szerző megfigyel, környezetet ír le, hangulatot közvetít, és több szereplőt is megszólaltathat.
Egy kézműves műhelyről készült riportban például megjelenhet:
A riport gyakran tartalmaz interjúkat, de a kettő nem ugyanaz.
Az interjú önálló műfajként is létezhet. A riportban az interjúk a történet bemutatását szolgálják.
Ezért nem ugyanaz azt mondani, hogy „riport készült rólam” és azt, hogy „interjút adtam egy riporthoz”.
A portré egy személyt mutat be részletesebben.
Gyakran tartalmaz interjúrészleteket is, de nem kérdés-felelet formában jelenik meg. Inkább egy összefüggő történet, amely bemutatja a személyiséget, a motivációkat, az eredményeket és az életút fontos állomásait.
Egy sikeres vállalkozó bemutatására sokszor a portré alkalmasabb, mint egy hagyományos interjú.
A PR-cikk, vagyis public relations cikk nem klasszikus szerkesztőségi műfaj, hanem kommunikációs eszköz.
Célja lehet:
A PR-cikk ugyanúgy lehet informatív és értékes az olvasó számára, de elsődleges célja a vállalkozás kommunikációs érdekeinek támogatása.
Sok vállalkozó interjút szeretne, miközben valójában PR-cikkre lenne szüksége. Máskor riportot kér, miközben egy bemutatkozó cikk vagy portré szolgálná jobban a céljait.
Fontos tudni, hogy a PR-cikk fizetett megjelenés, amelyet a sajtóorgánumnak jelölnie kell.
Egyre népszerűbb műfaj a szakértői cikk.
Ilyenkor nem maga a vállalkozás a fő téma, hanem egy probléma vagy szakterület.
Például:
A vállalkozó szakértőként jelenik meg, így közvetett módon építi hitelességét és szakmai tekintélyét.
Fotó: Kaboompics
Ajánld a cikkünket másnak is:
A sajtóműfajok között nincs jobb vagy rosszabb. Mindegyik más célt szolgál. A fontos az, hogy a vállalkozó pontosan tudja, mit szeretne elmondani, és ehhez a megfelelő formát válassza.
